Nemrég Segesváron rendeztek egy tudományos összejövetelt, ennek legalább annyi haszna volt, hogy Asztalos Ferenc képviselő elmondhatta, hogy a tanügyben jelentős előrelépések történtek ugyan 1990 óta, de az országban 7,1 százalékos arányban jelen lévő magyarság gyerekei 5%-ban vannak jelen a magyar tannyelvű elemi iskolákban, a gimnáziumi oktatás 4,5, a középiskolai 3,8, a szakoktatási 2,6, a technikumi 2,1%, s az egyetemi oktatásban 4,3 százalékban vannak jelen a magyarok. (Utóbbiak - száma mintegy húszezer fő - nagy része román nyelven tanul.) Dáné Károly Maros megyei tanfelügyelő ugyanott elmondta, hogy 19 vegyes tannyelvű iskolának egyetlen magyar igazgatója van, 16 líceumból kettőt igazgat magyar. A román lapok szerint a temesvári Lenau Líceum igazgatója, Ludwig Holzinger elegánsan replikázott: Európában ma nem választják szét etnikai alapon az iskolákat. Ez a segesvári nemzetiségi ünnep egyébként eklatáns példája annak, hogy az őshonos, Erdélyben élő magyarságot egyesek az országban elismert 14 nemzetiség egyikének tartják. Nastase kormányfő új elmélettel rukkolt elő: a magyarság szövetkezik azokkal az erdélyi románokkal, akik az ország föderalizálását óhajtják, Erdély és más régiók másságát hangsúlyozzák, s ezek ellen kell felvenni a harcot. /Sylvester Lajos: Szétszaggatják vagy föderalizálják? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 28./
